Lilákat fogok hallani

HRT 488 nap

Egészen unalmas nap volt, bár lehet már bujkál bennem valami. Reggel egészen szar torokkal ébredtem, ami aztán napközben sokat javult. Bevallom fogalmam nincs ma mit csináltam. Számolgattam, terveztem az oké. Kicsit streamet néztem. Összességében viszont semmit nem haladtam. Sok teendőt megcsináltam, de azok nem tartottak eddig. Mosogattam, beszélgettem, intéztem az első konzultációt. Izgulok kicsit miatta, de tudom párhuzamosan kell mindent csinálnom. Aztán számoltam mennyit tudok eltenni, és mire kell még költeni. Az érdekes, hogy leginkább az időm kevés. Azok, mikor be tudok egy-egy programot illeszteni a napba. Ahogy haladok ez egyre nehezebb lesz, majd pár hónapra szinte el is tűnik. Utána megint kihívás lesz megtervezni a programokat. Ma viszont összeraktam, hogy mit hogyan kéne költeni. Van még pár könyv amit be akarok szerezni, ebből egy van, amit nagyon. Három, ami várhat. Néztem közben a kötelező irodalmat pszichológia tanszékre. Egészen sok megvan, mire oda jutok már egészen jó alapom lehet. Ebből van még hátra négy könyv.

Másik, hogy a haldokló fülesem le kellet cserélnem. Már elég rég gondolkodtam maradok az EarFun márkánál. A sima Air, talán első fülesük volt, nekem több mint négy évig bírta. Most is az lesz. Nem léptem feljebb semmiben vele, sőt talán kicsit inkább visszaléptem. A legegyszerűbbet vettem meg, mivel csak 8500 volt, így igazán jó vétel. Akkor is, ha csak két évig bírja. Kevesebb lesz, akkor kicsit komolyabbra váltok. Amiért ezt választottam, hogy lila. Érted lila! Jó, részben emiatt. Másik, hogy köztudottan rossz a fülem, így nem éri meg drágát venni. Nem használom annyit, hogy komoly zajszűrés kelljen. A drágább amit kinéztem duplája volt árban, de rá kellet jönnöm, hogy nem kell az amit tud. Mikor egyedül sétálok, és mikor tekerek, vagy futok használom csak. Hívást talán ötvenet csináltam róla, az évek alatt. A fotón látható is, hogy milyen lesz. Ez volt amit még nagyon megrágtam, de már inkább nem jó a régi. Az akkumulátora ment teljesen tönkre. Egy töltéssel egyszer tudom hallgatni.

Ma megint tekertem, ott is látszott már, balami lehet bujkál bennem. Nem éreztem fárasztónak a tekerést mégis az egekben volt a pulzusom. Nem is terhelt meg a mozgás. Utána fürödtem, hajat mostam. Már csak olvasni tervezek. Igen, enni egészen keveset ettem, viszont Kinder-t rágcsáltam. Megint felugrottam egy kilót. Azt tapasztalom, hogy ha sikerülne hetvenre lemennem, akkor ott az ugrálásokkal is ott maradnék, és egészen jókat ehetnék. Viszont, mikor összeáll minden a műtétre, akkor bele akarok húzni. Szeretném szép hasam legyen addigra. Ott mindenképp hízni fogok, hiszen egy hónapig biztos tiltva lesz a mozgás.