SRS -29 nap

Érzelmileg nagyon ki vagyok. Rettenetesen elfáradtam. Érzelmi hullámvasút volt a mai nap. most egybefüggően fogok mesélni. Talán a végén megint lesznek érzelmek. Biztos, mert azt minden nap akarok. Reggel eléggé rágtam a körmöm, nem is aludtam valami jól. Azért meglepően időben elkészültem. Csak a busz döntött úgy, hogy tovább alszik. Bár sokat nem szundított, mert csak tíz percet késett. Beérve mindenki inkább az ágyban lett volna. Főnökünk egy morcos fekete macskára hasonlított leginkább. Közeledettre legszívesebben fújt és karmolt volna. Azért kávé után legalább meg lehetett közelíteni. Bár még boszivá nem változott vissza. Én ma tényleg a kasszába vágytam, tudtam ott tudom legjobban elvonni a figyelmem a hitelvárakozástól. Amire aztán tíz óra magasságában kaptam is levelet, hogy visz lát. Nem értettem, de igazából senki. Valakinek nagyon hétfő volt. Szinte azonnal mentem a fél Xanax-ért. Tudtam, hogy nem a vég, de nagyon megviselt. A nap további része egészen enerváltan telt. Egy pillanat volt amit sajnálok, hogy Gazdám nem tudott felvidítani. Ettől még nagyon sokat segített az a pillanat. Csak ott még nem tudtam hogyan tovább. Az ötlet menetközben jött. Nem volt kedvem várni, hogy elintézzem a dolgokat, gondoltam rég volt, nézzük meg az OTP-t. Tudtam, hogy merész vállalás, de most éreztem nem lehetek beszari. Megléptem, nem jó, de használható ajánlatot kaptam tőlük. Rábólintottam. Az egész nem volt negyed óra, és ott volt a számlámon a három millió. Ha nem folyt volna épp a vérem, akkor biztos ugrálok. A plazma így lezárult, egy jó ideig nem mehetek újra. Sajnálom, de az indok fontosabb. Plazma után el is robogtam a Libri-be, hogy a horgoláshoz megvegyem a könyveket. Aztán fonal bolt, ott is összeszedtem ami kell. Igazán jó fej csajjal ismerkedtem meg. Akár haladok akár nem, visszatérek oda. Van egy bája a helynek. Utána a rizottóhoz szedtem össze az alapanyagokat. Aztán kis kaja, majd irány haza. Itthon sem álltam le. Mit kell most megvenni, mi ér még rá. Ja, még Győrben a DM-ben pár dolgot beszereztem, van még amit kell. Itthon megvettem az aranyérpárnát (hozzá tettem egy párnát is), a hüvelytágítókat és az aksit is. Azt hiszem más sürgős nem volt. Mivel igazán nem tudtam szüleimnek törleszteni, így ők is kaptak ajándékot. Most a műtétre félre van téve, és két törlesztő is. Most van még bőven. Számításaim szerint, ha ügyes vagyok akkor nem leszek bajban. Viszont azt, hogy mit veszek jól meg kell gondolnom. Eddig a nem várt kiadásaim negyven körül vannak. Nem baj, csak nagyon meg kell fognom a pénzt. A többit majd holnap, akkor is lesz mit vennem.

A Kérdésem változatlan: Mit gondolok, vagy érzek a műtétről? Ezek után, azt hogy mikor megyek már. Nagyon várom, és kiváncsi vagyok milyen lesz az új élet. Várom, nem lássak ott semmit. Nem lényeg, hogy ki minek fog látni, vagy mi lesz. Az a gondolat, hogy nem kell rejtegetnem, és nem fog zavarni. Jó érzés erre gondolni. Addig még sok dolgom van, bár egy része már menetközben van. A legfontosabb most a dokit elérni, s vele pár mondatot beszélni. A tesztek kellenek, hogy mennyi ideig nem leszek munkaképes, és hogy mikor hol a fenében kell lennem majd. Most erről annyit tudok mondani. Érzelmileg teljesen kimerültem, az ágyra vágyom. A szobám is rendbe kell szednem. Fel kell készülnöm, hogy amennyire lehet tiszta legyen minden. Sok tennivaló vár még rám.

HRT 536 nap

Egész ritkán van, hogy nincs kedvem írni. Ami egybe esik a pocsék kevem időpontjával. Ez a nap is ilyen. Esik, a busz is utolsó pillanatos. Alig van időm megírni a bejegyzést, akkor meg minek. Egy dologért teszem már meg, hogy legalább egy keveset írjak, hogy ennyi napja megtettem nem ma fogom egy szar nap miatt kihagyni.

Reggel tényleg jól keltem, utána a pihenés is jó volt. A nap mégis el szaródott. Zsu-val beszélgettem reggel, a blogot fejeztem be. Másra nem is jutott időm. Ó igen, megkaptam a pszichiáteri papírom is. Nem viccelek három sort írt összvissz a nő. Lényegében most egy adag papírom van arról, hogy nem vagyok bolond. Bárki ezek után azt mondja menjek dokihoz elmondhatom, már négyen is épnek mondanak. Ez legalább jó. Utána egészen könnyen elintéztem az endokrinológust. Igaz, így a hatodikám nagyon sűrű lesz. Bank, pszichiátria, endokrinológia. Viszont talán időben is tudok hazaérni. Ezzel vége is lett a délelőttnek. Szettben maradtam az overálnál, most már két napja egyfolytában abban vagyok. Jól esik, kicsit feszült is vagyok, de valamiért szükségét is érzem. Kényelmesebb.

Bent egyből kassza, helyre is tett a dolog. Aztán ebédszünetemben lehaltak a kasszák. Elsőnek húsz percre, aztán újra. Érezhetően kicsit szétesett a napunk. Ma megint kicsit, olyan volt mintha mindent tudnom kéne. Vagy minden baj lenne. Én kérésemre ötkor eszem. Nem ragaszkodom ehhez, de ekkor érdemes. Előbb nem lehet, utána meg már nagyon közel lenne a hét órási kenéshez. Amihez viszont ragaszkodom. Észrevettem, hogy jobban hat a Divi mikor a tizenkétórát félóra eltéréssel csinálom. Tudom, ez gáz mindenkinek, s máig szarul érzem magam mikor kimegyek. Egyébként nem szoktam semmilyen szünetet tartani. Egy harminctól az ötös kajámig kassza, utána csak hétkor mikor kenek. Különben végig bent vagyok. Se kávé, se cigi, se pisi.

Nagyjából ennyi volt ma. Nem volt jó nap, az is lassan telt. Úgy érzem egyre inkább süllyedek a gödörben, és fogalmam nincs hogyan juthatnék ki belőle. Változtatnom kell, nagyon sok dolgon, azt csak remélem, hogy ez nem megy a munkám rovására…

HRT 151 nap

Gondolatok:
Holnap. Ma viszont még ma van. Nem volt egy túl értelmes nap. Nem is igazán jutottam semmire. Az viszont kiderült, hogy bátyám sincs emléke öcsémről kb. 6-7 éves koráig. Fura, de valahogy nem volt ott velünk. Kaptam viszont egy megerősítést, hogy a kezdetektől Nonoval nagyon közel álltunk egymáshoz, és volt, hogy csak kettesben voltunk. Itt is van sok elfeledett emlékem, de megmagyarázza, hogy miért ragaszkodom hozzá ennyire és miért fontos számomra ő.
Megcsináltam az idővonalam gerincét. Tervezem megosztani, mert érdekes így látni az életem – egy ember életét. Még sok dolog hiányzik róla, nem is tudom mennyire lesz részletes. Szerintem, maradok a meghatározó dolgoknál.
A következő tervem, megosztani a képeket, az idővonalat s egy novellát (nem saját). Talán a hétvégén meglesz.

Napom:
Reggel végre újra edzettem. Utána gyors fürdés, majd ettem is. Szinte. A délelőtt alig akart eltelni. Nem is tudom miért nem csináltam valamit. Lehet, mert Zsu úgy is hívogatott volna. A képeket attól még csinálhattam volna. Mindegy már. Ebéd után pihenés, majd gépezés, végül vacsi, és olvasás.

Testi változások:
Reggel mértem magam. Ennek csak az az oka, hogy lássam hogyan nő a derekam, és a mellem. Nem nagyon, egyébiránt. Arra viszont csak ma jöttem rá, hogy a csípő-derék arányt nem jól vártam, mert a férfit néztem. Még egy hónap mire állíthatom a mérleget, és vele ezt is. Szóval megnéztem, ha nőibe mérek, akkor mi lesz. Tökéletes az arány. Én nem látom annak, de szerinte az. Váll-csípő arány miért nincs?
Nem alakulok még. A mai kaját viszont jól összeraktam. Ahh, nem részletezem. Lényeg maradt 100 kalóriám, edzésen felül. Kicsit éhes vagyok, de várható volt. Pár nap, és rá áll a szervezetem.

Libidó (erekció):
Ez az Androcur-ral babrálás rossz ötlet volt. Holnaptól vissza is állok estére. Reggel arra keltem, hogy merevedésem van. Kétszer is. Sőt ma el is élveztem, ami nem volt jó. Azt vártam, kicsit kisebb lesz a napközbeni libidóm, de nem. Minden szétesett. Jobb az esti. Napközben úgy is másra figyelek, nem kell a plusz segítség.

Érzelmek:
Nyugodt voltam ma. Meglepően nagyon. Még a pénz miatt sem idegeskedtem. Nagyon rosszul állok. Tényleg nagyon. Inkább csak fásult vagyok, meg csalódott. Nem tudom nagyon mit tegyek. Kezdenek elfogyni a lehetőségeim. Félek.

Címkék: napló, este
Időjárás: 23 / 10 °C
Napkelte: 6:20 Napnyugta: 19:25
Holdfázis: Fogyó félhold
Hely: 47.66854, 17.658513
Értékelés: ★★★☆☆