Mai nap dolgos volt. Nem is tudom hogyan jutottam néha egyről a kettőre. Csak telt a nap én meg koncentráltam arra ami épp előttem van. Időbeosztásban, és az haladásban is jónak éreztem magam. Nehéz lenne megmagyarázni a dolgokat, főleg hogy sokszor éreztem az utóbbi időben, hogy megleltem amit kerestem. Talán meséltem a disforiáról, az nagyon aljas dolog. Csak akkor tudod, hogy van, mikor már eltűnt akkor érzed meg igazán. Mikor aztán egyre felszabadultabb vagy, egyre jobban azt érzed most vagy a helyeden. Most valahogy más. Azt érzem, érdemes tenni, és sokat adni. Nagyon sokat. Visszaadni amit kaptam, és még csak meg sem köszöntem mindig. Nem csak itt, és most. Egész életemben. Ezt szeretném kicsit visszajuttatni. Most sem vagyok az aki lenni szeretnék, sokat hibázok. Nagy a szám, és túl sokat beszélek. Beleütöm az orrom sok dologba amibe nem kéne. Mentségem legyen, hogy szeretek mindent tudni. Csak ez nem mindig jó. Ezen akarok változtatni. Érzelmileg viszont sokat változtam. Nem sajnos most is egy nagy rumli a szobám. Ez van. Viszont visszatért az a makacsság ami a hormonok elején volt, meg a kitartás. Ezeket most is próbálom majd megfogni. Ezekre nagy szükségem lesz a jövőben. Meg olvasni kéne.

Ma is pékségben voltam, de amit beszélgettem a csajokkal most próbáltam kihasználni. Éreztem is, hogy már tudok eléggé pörögni hozzá. Meg is tettem. Rekord 1980 kalóriát égettem el ma. Hathatósan betudtam segíteni az árú kipakolásában, ami eddig nem ment mikor ott voltam. Igyekeztem az időmet beosztani, de ez csak az egyik fele volt. Másik hogy igenis kell párhuzamosan csinálni a dolgokat. Ez az igazán nehéz része. Fejben tartani hol tartottál, miközben másra figyelsz. Nekem ez a gyengém. Ez ment ma jól. Úgy hiszem lehet köze a hormonnak, mert az elején is volt egy ilyen rész. Aztán minden eltűnt. Arra gondolok azért mert sok lett bennem az ösztrogén, lehet ha tudom tartani a normál szintet akkor lesz meg az ÉN. Az aki mindig is lehettem volna. Most ez a legfontosabb tervem. Meg a suli, de az következő hónapban indul.

Testemet is figyelem, és tanulgatom. Tegnap elsőnek néztem meg igazán. Nem tükör, hanem amennyire lehetett oda hajoltam. Most is tetszik. És, igen, változom. Fura kimondani, de egyre kevésbé érdekelnek a csajok. Testileg mindenképpen. Még az az oda bújni akarás is kopott most ki. Ellenben egy-két sráchoz (nem bentihez. ) nagyon is jó lenne oda bújni. Meg persze több is jó lenne. Érezni őt. Még mindig nem érzem azt, hogy mernék engedni, vagy hinni benne elég passing lennék tetszek valakinek. Ez még egy kicsit messzebb van. Addig keresem mit élvezek igazán, és mennyit érzek. Egyenlőre közepesnek mondanám. A szemérem ajkaim nem sokat adnak. Viszont hétről hétre változnak a dolgok. Ötvenkét hét lesz mire teljesen azt tudom mondani már változás nem lesz. A hetediknél tartok. Még sok minden jön, a hormon is. Ami tényleg sokat változtat az érzeteken. Várom mit hoz a jövő, és azt is csaj vagy pasi lesz aki elsőnek látni fog.

Valami bennem nagyon megváltozott. Ma sem ment semmi úgy ahogyan terveztem, mégsem éreztem magam frusztrálva. Csak azt tudom, az ittben, és a mostban akarom jól érezni magam. Minél tovább tudom ezt fenntartani annál jobb. Egy-egy ilyen nap pedig kincset ér. A mai ilyen volt. Fél év után sikerült Hajni-val egy csajos napot tölteni.

Reggel kicsit korábban keltem, hogy normálisan összetudjak készülni. Időben kint is voltam a buszon. Párnát már ma sem vittem, érzem egyre jobban megy nélküle. Bent találkoztam Hajni-val, s elmentünk a Füszeresbe inni egy kávét. Kicsit beszélgettünk, befutott a fia. Kapott ő is egy latte, aztán ment is tovább. Igazából mi is. Be DM, vettem pengét, szempillaspirált, és körömlakkot. Bevallom nagyon szeretem őket, s jó mikor sok van. Jó, mostanában keveset festettem ki, de ami késik az elmúlik, szóval itt az ideje. Ez egy sima nude szín, de nagyon bejön. Már próbáltam, ez lesz legközelebb. Ami tetszett, hogy Hajni-val külön is váltunk. intéztük a dolgaink, s újra összefutottunk. Ez minden üzletre igaz volt. Szeretek valakivel így mászkálni. Másik, hogy ténylegesen nagy segítség volt. Figyeltem a tanácsait. Csak én meg márkafüggő vagyok. Következő megálló az Arrabona volt. Valami ajándékbolt szerű dolog. Itt voltak jópofa cuccok, de aztán nem vettem. Majd mikor itt lesz az ideje. Viszont a benti vonalkódomnak vettem tartót. Hatásszünet… Unikornisosat. Felmentünk a kínaiba is, itt egy másik lakkal lettem gazdagabb. Mályva szín, de nem erős, vannak terveim vele. Egyik felsőmhöz jól lesz. Meg szeretem szín. Mentünk Mekiztünk egyet. Itt nem tudtam vega dolgot venni, bevallom nem akartam salit. Meg négy hete sajtburgerre vágytam. Miközben ettem jöttem rá, hogy azóta nem ettem, hogy elkezdtem a hormonokat. Jelentem jobb az íze. Persze ez mindre igaz, mert jobban érzem őket. Meki után döntöttem, hogy tovább maradok. Nem is gondoltam meg fogom tenni, de egy jó napot nem akar az ember elvágni. Így is mikor mennem kellet nem volt jó elválni. Akkor sajnos, már kellet. De akkor még csak a Freibe mentünk. Én két kávét ittam, nagyon szeretem az ottaniakat. Egy sütőtököset, és egy Bábel tornyát. Mind a kettő nagyon finom volt. Csak ott egy órát voltunk. Az a hely ilyen. Beülős, beszélgetős. Utána Pepcoban jártunk, én ott nem találtam semmit. Felmentünk KIK, de az itt látott tökök nem jöttek be, így nem vettem a Tökfej-nek. Viszont találtam magamnak zoknikat. Kellet, legutóbb másfél éve vettem. Ez után már jöttem haza. Vidékibe még felvettem a könyveket. Rubenstein, s két Fable jött. Itthon pihentem, tisztálkodtam, és ennyi volt ma.

Bár továbbra is úgy érzem egy tál babnak nézek ki, egyre jobban vagyok. Ma volt egy pánikgombom, nem komoly, de elgondolkodtatott. Mi lenne, ha simán visszacsinálhatnám. Csak mint egy ruhát felveszem. Akkor sem akarom. Bár azt hittem nem leszek más, csak egy kicsit kevesebb, tévedtem. Megváltoztam, kiegyensúlyozott lettem, és vidámabb. Közel sem aggasztanak a dolgok. Bármerre is halad a jövő, tudom így jól vagyok. Persze, nehéz azt elfogadni, hogy jó eséllyel elfogadott volna, ha pasi vagyok. Az igazság az, hogy akkor nem találkoztunk volna. Bár egyre biztosabb vagyok, hogy ez a helyzet csak arról szól megtanuljam az új érzelmeim. Talán ezért nem is érzem már azt. Viszont még mindig rettenetesen ragaszkodom hozzá. Igénylem a jelenlétét. Erről írtam, inkább egyfajta fix pont nekem. Stabilitást, és biztonságot ad. Tudom rendben haladnak a dolgok a tér-időben, ha látom és a közelében vagyok. Ez akkor mint jelent, és mit mond rólam?

Elég hüle dolgot hordtam megint össze, ideje aludni. Képen a két kávém, ami után simán aludtam két órát. Ennyi hatása van rám a koffeinnek.

SRS -18 nap

Ma inkább aludni vágytam egész nap. Semmit nem volt kedvem csinálni, csak érzetem túl sok bennem az érzelem. Valahol ott lehetek, ahol a kezdetek után két hónappal voltam. Úgy érzem nagyjából kétszer gyorsabban ürül ki a hormon, s veszti el dominanciáját, mint megszerzi. Már nem sokáig lesz így. Arra figyelnem kell, ha tényleg jól eltalálom az adagot akkor nagyon jó lehet.

Reggel keltem, de valamikor éjjel kicseréltem a párnákat. Azt tudom mondani, hogy nem feltétlen kellet volna. Ekkora is elég. A párna nagyon fura. Eddig nem tartotta semmi a nyakam, most igen. Így olyan mintha kicsit ferde lenne a fejem. Valójában nagyon kényelmes, s jó kemény, amit szeretek. Ma megint azzal fekszem. Tesztelgetem. Utána fürdés volt. Igazából a hajam miatt, szeretem mikor tiszta. Beszélgettem Zsu-val, s még kicsit horgolni is maradt időm. A kört kell gyakorolnom, mert gyengén megy. Nem tetszik, ahogy kinéz. Utána munka, ma nem volt kedvem hozzá, de végül a vásárlók miatt jó volt. Kicsit merevebb most, mert adományt gyüjtök. Elérem amit szeretnék elmondom, de saját cél nem előírt.

Ma is adott a dolog: Mit érzek vagy gondolok a műtétről? Néztem ma magam a tükörben. Az volt az oka, hogy egy hét alatt egy kilót leadtam. Sajnos, a combom lett kisebb, a hasam kevésbé. Viszont nagyon szeretem az alkatom. Ehhez viszont hozzá tartozik, hogy a péniszem véletlen se látszódjon. Nem tudom, egyáltalán volt-e példa rá, de volt úgy éreztem mindenki látja. Ez szeretném ha nem lenne többet. A testem így is szép, szeretem. Jobb is lehetne, edzeni kéne. Viszont a lába közt mindig is zavart, hogy ott a púp, a hengeres izom. Nem feltételen látni, de én tudom, és rondának tarom. Az, hogy a testem így is jó nem indok. Mielőtt szó lenne a Gazdámról, sem a kérésére, sem miatta nem visszakoznék. Csak érveket hallgatok meg, s utána végig gondolom. Biztos van amit még nem jártam körbe. Azt tudom, szeretkezésért és szerelemért nem adnom fel a dolgot. Nem mintha egyik is lenne. Csak egy árnyék lennék. Eddig visszatükröztem amit kaptam, végre az megy kifelé, ami bennem van. Ez azzal járt, hogy sokkal jobban megégettem magam, de inkább ez, mint egy kényszer életet élni. Abból jó nem sülne ki…

HRT 546 nap

Bocsánat, ma nincs bejegyzés. Nem tervezek ma semmi olyat leírni, amit szívesen megosztanék a világgal. Pár emberrel igen, de ők vagy elérhetetlenek, vagy… Így inkább pihenek, holnap úgy is lesz mit mesélnem, meg utána is. Kérlek nézzétek ez most el nekem. Köszönöm, holnap leszek… Lesz mit mesélnem.

HRT 544 nap

Nehéz egy napról beszélni amiben igazán semmi nem történt, de gyorsan eltelt. Pusztán pár apróság volt amit úgy mesélnék. A többi még érlelődő döntés, vagy totálisan unalmas része annak, hogy mit is érzek. Mert ebben volt valami. Egy egész döntés sorozat indult el bennem, ami már a mai napra is hatással volt. Ezek viszont még csak körvonalak, beszélni nem tervezek róla.

A napom egészen nyugalmas volt. Élvezem, de biztosan azért, mert kasszában voltam. Most megint megtaláltam a helyem. Gyorsan telt a nap, és sokan is voltak, kicsit még bohóckodni is tudtam. Nem tudok semmit mondani. A hangulatot most is ridegnek érzem felém, de lehet ez paranoia. Nem foglalkozom vele. Arra viszont rájöttem, hogy nem azért kell a Xanax, hogy ne legyek feszült. Azért persze, de ez minden érzelmemre igaz. Azért kell, mert még nem tudom értelmesen feldolgozni, hogy sokkal erősebbek. Ebben segít, és nem abban, hogy ne foglalkozzak valamivel. Inkább hogy helyén tudjam kezelni. Próbálom ezt tanulni közben, de nem hiszem menne. Idővel jobb lesz. Mindenki pörgött, így én is magam lehettem. Így mikor nincs igazán döntésem, jobban szeretek magam lenni. A hibám viszont itt szokott látszani. Figyelmetlen vagyok. Ezen igyekszem javítani. Bevallom, hogy ellustult az agyam. Nem használtam, nem kellet figyelnem. Nem voltak igazi probléma megoldások, sok éve. Hiányzik, ezért élvezem mikor rendezhetem a boltot, és dönthettek mi hol legyen. Viszont képes vagyok hibázni. Látom ezeket, és tudom ezen is miképpen javítsak. Bár eddig nem terveztem jegyzetelni, úgy érzem eljött az ideje. Meglátjuk mi sül ki a mostani időszakból. Több szálon is vannak ötleteim.

Megint a fránya érzelmek. Nem jók, és nem a hiány volt a bajom. Sokkal inkább, hogy csalódást okoztam. Ez az alárendelt – domináns gondolkodás érdekes, de tetszik, hogy így érzek. Kicsit olyan, mintha oda adhatnám a vezetést, és élvezhetném a szertelenségem. Viszont, ma megint látszott nem tudok fokuszálni. A memóriám nagyjából egy jól megtermett aranyhalhoz hasonlít. Ebből is elegem lett, és ezen is változtatni akarok. Ha kell kicseszett memóriakártyákkal, de valamit tennem kell. Simán elfelejtek valamit egy perc után. Meg basszus, nem tudok három dolgot megjegyezni két percre. Eltértem. Akartam ma látni, de végül jobb is volt, hogy nem. Nem igazán változnak, de jobban kezelhetővé válnak, és talán tudom alakítani. Az hogy ez az egész bennem kicsit sem logikus, az agyamra megy. Próbálom megértetni magammal, hogy ez nem az amit hiszek. Ez megy kb. két percig. Sajnos, ha valakit megszeretek az egy életre szól. Nem, ez nem azt jelenti, mindent folytatnék, de amit lehet igenis megtennék neki. Amíg a józan ész engedi. Ahogy most sem vagyok elvakult, ez nem így megy. Csak tudom, ami erőmből telne, még Tina-ért is megtenném. Most is megvannak bennem az érzelmek, szerintem azok nem tűnnek el. Csak több lesz, és már erősebb lesz más érzelem. Sőt a szerelem is fakul, de attól még ott van, és ott is lesz. Szerencséd van, vagy elhalványul, de benned lesz a vágy egy ölelésre… Idővel újra. Innen nézve érthető, hogy miért léptem hátra, és közben bármit megteszek neki. Kifakul majd…

Még két dolog maradt. Egyik, hogy végre találtam DubaiRudit. Oké, csak pisztáciás TúróRudit-t. Jelentem meglepően finom. A képen is ez van a kezemben. Meg is ettem őket. Másik, voltam a Könyvszerkér-nél, s találtam könyvet. Nem nem mindig szoktam. Ma Jim Morrison – Indián varázsló-jával lettem gazdagabb. Végre verses kötet, ezek azok amiből többet kéne vennem. Kortás, és klasszikus témában is. Majd lassan alakul majd.

HRT 543 nap

Megint csak pihentem igazából. Nem is igazán gondolkodtam, de amit akartam, és tervezem, azt természetesen elbuktam. Bár ezek nem is meglepők meg, mikor tudtam ellenállni. Lényegében a nap csak eltelt. Jó lett volna produktívnak lenni. Lesz min javítanom a jövőben.

A tervem, hogy visszaállok a minél több mindent naplózok dologhoz. Szükségem lesz rá. Látni szeretném mi fog változni. Bennem is el akarok indítani dolgokat. Tényleg sok apróság lesz. Egyik legnagyobb tervem, hogy hét órát alszom csak. Amit el akarok érni, ahhoz nem fog menni több. Másik, hogy neki szeretnék állni főzni magamnak. Egyre erősebb az elhatározásom, hogy vegetáriánus legyek. Még sokáig csak próbálkozni szeretnék, aztán meglátjuk. Ennek következő lépése, hogy a főzés. Nagyon más mint eddig gondolkodtam. Rengeteg étel esik ki. Egyébként a plazmán is az összes szendvics. Véglegesen még nem döntöttem, de közel vagyok hozzá. Lényegében már csak ebédre eszem hús, azt is azért, mert itthon az van. Megnéztem közben, igazán jó ételek is vannak. Már tényleg csak az a kérdés, hogy tudok majd főzni magamra. Eddig ez volt a legnagyobb gond. A többit meglátjuk. Bár ténylegesen messze van, a döntésre a határidőm az év vége. Leginkább a műtét miatt, de még sok dolog jön és változik, így könnyen borulhat minden. Mellette szeretném látni, hogy mit hogyan tudok bevinni a szervezettembe. Addig is majd mesélek milyen kaják jöttek össze. Ma a rakott káposztában volt darálthús. Másban nem, még jó kukorica krémleves is volt.

Szerencsére nem nagyon járt a fejem ma, így nem is gondolkodtam. Most is hiányzott, de nem annyira mint a napokban. Lehet mert végül írnia kellet nekem, így beszélgettünk is. Ezt igyekeztem elkerülni, jobb volt egy kicsit a csigaházban. Persze, ha már itt volt meg kellet csinálnom a képet. Ezt most én írtam kézzel meg a GPT-nek. Nekem tetszik. Ezt sem a héten akartam. Közben van egy nagyon szigorúan nagyon titkos dolog is. Ahh, annyira elmondanám, de nem lehet. Az is még sok dolgot hoz magával. Még videót is kéne felvennem. Azt legalább nem neki. Sok a terv, s kevés az idő. Időpontot meg nem kapok…

Képet ma csináltam, ez másodikra ment. Még van mit finomítani a technikámon. Igen, a képen ő van…

HRT 528 nap

Tegnap este született még egy mese. Az, és mai arra késztetett, hogy elgondolkodjak az érzelmeimen. Az biztos, hogy nagyon máshogy érzek. Az elején tényleg nagyon hasonló, mint régen. Aztán kezd változni, valami más lett bennem. Lehet én is akartam, lehet egyszerűen az, hogy nőként tekintek magamra azt is hozza magával, a társadalmi sztereotípiákat is felvegyem. Nem tudom. Vannak még új érzelmek is. Régen a féltékenységet simán leráztam, most szinte vak vagyok tőle. A józan eszem most is megvan, csak az érzés attól még ott van. Fogalmam nincs mit kezdjek vele, totál hülyeség ez az érzés. Tudom kezelni, és tudom, hogy ez nem normális. Már akkor sejtettem, hogy sokkal több érzésem lesz, mikor egy hónap után érezni kezdem. Azért a most minden kis érzelmen sírnék is sok nekem. Érzem még sokáig kell tanulnom hogyan kezeljem az érzelmeim. Akire most irányul remélem nem haragszik, de így tudok tanulni. Már tegnap is gondolkodtam, hogy ezt megbeszéljem vele. Mikor az érzelmeim épp nem akarnak belőlem fúriát csinálni, tudom hogy nincs értelme. Tudom, hogy elkell irányítanom az érzéseim. Igyekszem. Remélem hamarosan lecseng a erős része. Onnan már valamennyire értelmes ember leszek. Lényeg, hogy amit csinálok az nem a józan én. Inkább tudatalatti dolog. Itt a mesékre gondolok. Ott nincs bennem fék, ami jön azt írom.

Tegnap így írtam meg a Fent nálad-ot. Könnyű volt megírni, de nehéz volt kimondani. Elsőnek írtam nőként magamról erotikusban. Nem is volt fontos a másik fél. Csak azt akartam, hogy érzelmileg olyan legyen akivel megmerem tenni és bízom benne. Írás közben is tudtam, ez csak a gondolat nekem milyen lenne egy leszbikus kapcsolat. Ezt akartam tudni. Elismerem, hogy róla mintáztam a párt. Viszont miközben írtam egyszer sem láttam magam előtt őt. Egy tetoválást sem említettem, pedig fontos részlet lett volna. Ezért sem értem magam. Nem vágyom a csókjára. Őt kedvelem, a személyiségét. Szerintem abba vagyok szerelmes. A többi érzelem abból jöhet, hogy félek elveszítem mikor párja lesz. Minden írásom lénygében ezért születik.

A másik mese az Esőcsepp. Rég terveztem, hogy a két univerzumot összeillesztem. Nem akartam Mira-t Gina nélkül hagyni. Tudtam, hogy elvileg nem működik a két világ egy helyen, s időben. Ennek feloldása volt ez a történet. Míg velem is volt, addig a lányunk anyjának fiatalabb változatát találtam meg. A Miraversum lényege, hogy van benne varázslat. Ezért is ugyanaz a név. Ez a történet viszont ennél sokkal több. Ebben is csak a személyiség miatt került be ő. Azt szeretem, és erre volt szükségem. Tovább vinni. Adott testet a páromnak. Biztos vagyok, utána is folytatni fogom, és idővel el fog változni, de sok része megmarad. A történet lényege, itt a látomás. A nagy kérdés, hogy Mira természeténél fogva leszbikus, vagy a mintát követi. Erről szól ez a történet. A kis jelentek számomra megnyugvások, elképzelt tökéletességek. Nem létezhetnek. Ezért mese mindegyik. Azt is biztos, valószínűbb nem fog megtörténni semmi amit mostanában írok. Sem vele, sem mással. Az élet nem ilyen szép…

HRT 518 nap (17 hónap)

Ma lettem tizenhét hónapos. Ilyenkor összevissza szoktam tekingetni, testemről beszélni. Ma nem ez a tervem. A mai napról, és az elmúlt hónapról szeretnék mesélni. Volt bonyodalom, de inkább érzelmileg. Meglepően most az érzelmeim borulat el, és olyan durván, hogy ritkán szoktak. Ez most abban is más volt, hogy többször nem is éreztem problémásnak a viselkedésem. Így utólag sem tudom hol hibáztam. Csak két esetben jöttem rá, hogy túl sok voltam. Ezeket próbálok majd változtatni.

Bármennyire is próbáltam tagadni, még magam előtt is. Szerelmes lettem. Ahogy én az tudok lenni, kicsit még talán most is. Már megértettem, hogy ennek így semmi értelme. A hónapban viszont teljesen elborultam. Nem mondom, azt hogy sok lettem volna. Nem éreztem annak. Remélem tolakodó sem voltam. Viszont tényleg azt akartam megadni, amit én egy kapcsolatban megadok. Egy kicsit elkalandozunk, és komolyra fordul akkor valószínű hogy azt is megtettem volna, amit pedig egyáltalán nem vágytam vagy akartam. Nem éreztem sem a csók igényét, sem a szeretkezését. Viszont én bújós vagyok, mindig is az voltam. Ez vele lehetetlen lett volna. Másik, hogy nincs is esélyem nála, lévén nő vagyok. Azért jó volt ábrándozni, és egy kicsit érezni ezt is. Sokkal jobb most így, a következő fél évem nagyobb káosznak ígérkezik, mint eddig bármikor volt. Azt amit elkezdtünk felépíteni viszont szeretném folytatni. Ahogy azt is komolyan gondoltam, hogy mikor nála járnék – vajon lesz egyszer? – a mosogatást bármikor vállalom. Érzem, hogy most több lépést hátrálnom kell, és lassan újra felépíteni mindent. Minden téren. Idő lesz, az meg van nekem. Csak legyen értelme csinálni, mert most minden összeomlott, és úgy érzem mintha a semmiről indulnék. Mindkét téren, mint barát és mint beosztott is.

Nem kezdődött valami jól a nap. Elsőnek visszadobta Zsu a szettemet, amit a Szaffi-ra akartam felvenni. Tényleg illet volna oda. Lila kardigán, lila garbós felső, fekete szoknya, ezüstös harisnya, bordó csizma. Zigi miatt sok lett volna. Ebből elegem van, ez nem támogatás. Sőt, igazából azt csinálják amit a politika is akar. Nem lehetsz önmagad, mert a gyereket összezavarod. Úgy hiszem egyszerűbb lenne végre elmagyarázni. Ehelyett, a szőnyeg alá van söpörve és mindenki a régi nevem használja. Nem tagadom, fáj nem kicsit. Tenni ellene nem tudok. Ahogy emiatt kifutni a világból sem. Már nem tudom hol lenne a forduló pont, mert a műtét után is ez lesz. Akkor megmár tényleg csak a vérem fogja mutatni, hogy ki voltam. (Lehetnék hormon beteg nő is.)

A jó, viszont nagyon jó volt. Újra színházba mehettem. A Szaffi-t néztük. Az első félórában csak tátottam a szám. Utána egyfolytában vigyorogtam. Egyik, ha nem a kedvenc mesém. A top háromban ott van. Még Jókai Mór Cigánybáró-ját is olvastam. Az előadás leginkább a rajzfilmet vitte. Az első pillanattól, hogy Cafrinka megjelent imádtam. A jelmezét, a színésznőt, a mozgását. Molnár Ágnes nagyon jól játszott. Viszont én itt a szerepét szerettem. Érdekelni kezdett más előadásban. Utána Puzzola szerepében Sárközi József volt jó. Hihetetlent alakított, sokszor el is lopta a showt. Jónás megformálására Gyimesi Ádám, jó volt, de a nem emelkedett ki. Nekem egyértelmű csalódás volt Szaffi maga. Kovács Anna Boglárka nekem nem találta el. Jó színész, de ez nem az ő szerepe. Nem éreztem úgy, hogy uralná a teret, vagy eltudná vinni a tekintetem. Amit a rajzfilm simán vitt. A mozgását sem éreztem annak a táncos lágynak ami a rajzfilmben annyira jellegzetes. Összességében egy nagyon jó színdarab volt, bármikor újra nézős. Értékelve nyolc a tízből. Kép Ács Tamás-tól származik, és a kiderül, hogy két Szaffi van. Balon van Cafrinka…

HRT 504 nap

Egy olyan témáról akarok ma írni amiről már nagyon rég kellet volna. Idejét sem tudom, de rájöttem, hogy hogyan lehet barátokat szerezni. Érthető legyen, azokat akiket szeretnél. Ebből aztán az alakulhat ki amit szeretnél. Nekem kevés esetben nem sikerült amit akartam. IceCat-et is így sikerült megismernem, igaz ott kellet egy véletlen is. Most is ezt terveztem a Gazdámmal, de mivel kicsit sem jelentett volna ez jót nekem le álltam vele. Nem is tervezem folytatni. A folyamatot viszont elmesélem, mert érdekes, hogy mennyi minden van benne, s egyszerűségében szép. A Gazdám azért nem akarom, mert volt egy beszélgetésem ami felnyitotta a szemem. Ettől még remélem, egy minőségibb kapcsolat lesz, mivel az a szál bennem majd szép lassan elhal.

Akkor a történet. Ennek is úgy kéne kezdődni, hogy egyszer volt. Valójában így is kell kezdődnie. Egy beszélgetéssel. Élő vagy sem, az ott nem fontos, de személyesnek kell lenni. Érezni kell, a kölcsönös bizalom magját. Enélkül nem megy, hiába próbálkozunk. Nem figyelnek rád, akkor csak teher leszel. Viszont, ha ez megvan akkor én mindig chatre mentem. Én ott jobb vagyok. A legfontosabb, hogy jó pár napig, egy hétig mindig kell reggel írni. Nem túl gondolva, de valami vidámat, vagy érdekeset. Aztán nap közben beszélgetni, de csak akkor írni ha írt, vagy órák teltek el. Nem szabad erőltetni, követelőzni. Idővel, már tudni fogja, hogy ott várja az üzenet. Én ekkor el szoktam hallgatni, egy-két napra. Nem ír nekem, akkor tudom csak én akartam jobban, s így felesleges lenne folytatni. Sőt jó eséllyel teherré válhatok. Viszont, ha visszaír. Lényegében bármit, akkor már jó. A napok alatt fontos, hogy legyenek olyan poénok, szavak, amik csak ketten értetek. Én szeretek állat neveket adni a másiknak. Ezzel is lesz egy kötelék. Minél több ilyen van, annál jobban alakul a dolog. Ezzel nem párt szereznél magadnak, csak barátot, amiből aztán bármi lehet. Én most egy rejtvényt adtam a Gazdámnak. Fotókat kapott, amik egy témát érintettek. Láttam nem mozgatja meg eléggé, így elengedtem. Pedig a városunk is igyekeztem mutatni. Másik, hogy sejtem szereti hallani a hangom, így szokott tőlem felolvasásokat is kapni. A következő tervem az lett volna, hogy minden délelőtt kértem volna egy szót. Ebből a szóból kapott volna estimesét minden nap. Ennek az ötletnek az alapja, hogy a naplóm mindig alvás előtt olvassa, mint estimese. Ezek az apróságok fontosok, mert akkor rád gondol, s ez a cél. Minél több ilyen kell. Persze elengedni is tudni kell. Mikor nincs, vagy kevés a visszacsatolás, akkor érdemes hagyni a dolgot, mert egy jó viszony még lehet. A jövő meg mindig ködbe burkolódzik.

Ez lenne az én nem túl titkos taktikám, hogy hogyan barátkozom. Nekem ez már automatikus, és nem is szeretem. Próbálom másképpen csinálni a dolgokat. Nem akarom, hogy egy bűbáj miatt kedveljen valaki. Inkább ösztönös szeretnék lenni, a pillanatban meglátni a lehetőségeket, és nem egy hosszan eltervezett utat bejárni. Mert ezt aztán a végtelenségig lehet fűzni. A Gazdám ennél mindenképpen többet érdemel. Számomra az érdekes, hogy ezen át nem nagyon láttak, legalábbis nem éreztetek velem, érzik amit csinálok. A figyelmem valódi, inkább a témák, és az időzítések amik megtervezettek. Így nehéz is észre venni. Te észre vennéd?

HRT 450 nap

Tudom, most az a kérdés, a tegnap után mi lett. Az ami leginkább várható volt, de nem az amire vágytam. Ésszel tudom így jó, a szívem kicsit másra vágyik. Az történt, hogy nem történt semmi. Igazából szó szerint. Ez a legjobb most, de ennél kicsit többet szeretnék majd. Csak jó, hogy van gazdám, talán végre láthatóvá is tesszük, s kapok nyakörvet. Nagyon örülnék neki. Nem manó vagyok, így nem zoknira vágyom. Egy beszélgetésünk volt, ebben egy kedves mondat volt számomra. Engem olvas a napja végén, s az én hangom hallja közben. Ezek után nem tehetem meg, hogy nem teszem ki minden nap a bejegyzést.
Szeretek felolvasni, így arra is gondoltam felolvasom a napjaim esti mese gyanánt. Megkaptam rá, hogy a Hobbit-ot olvassam fel. Izgalmas kihívás lenne, de Tolkien nem az esetem. Kaszás Attila nálam sokkal jobban felolvasta. Inkább mást szeretnék. Még nem tudom mi lesz, ötletek vannak. A napló biztos megkapja a hangom. Egy baj van vele, hogy nem beszédre van írva, így felolvasva egyáltalán nem olyan erős, mint olvasva. A gondolat, a hangomra aludjon el, sokkal inkább ösztönöz. Annyira fura az élet, mindez pont most, mikor arról tanulok hogyan beszéljek. Jó gyakorlat lesz, emiatt is mentem bele. Izgalmas időszak következik, s meglátjuk mennyire tudom megoldani. Leginkább megtanulni a beszédet.
Ezzel együtt, a napló nem igazán fog változni, az elején biztosan nem. Lassan lehet jobban a hangos szóhoz fog igazodni a fogalmazás, de a szókincs nem lesz más. Ez azért van, mert utálom ismételni magam.
Ez volt a legfontosabb ma. Egyszerre volt jó így, s kicsit csalódás. Nagyon tudok reménykedni, inkább csak ez volt ami miatt nem ezt vártam. Nem is azt, hogy torkon ragadjon és megcsókoljon. Valami mást, az viszont nem így működik.

Címkék: napló, este, gondolatok, érzelmek, napjaim, szerelem
Személyek: Gina
Adatok: Súly (kg): 71,5, Alvás (óra): 6:40, Lépések: 14 350, Olvasás (oldal): 20, Étel (kalc): 1 550, Könyv: Fischer Sándor – Retorika, Szavak: 285, Mozgás (kalc): 675
Időjárás: 13 / 5 °C
Napkelte: 7:21 Napnyugta: 16:46
Holdfázis: Újhold
Hely: 47.69521, 17.630299
Értékelés: ★★★★☆