Felismerés

Minen szépség elveszett
Semmi nem maradt nekem
Sötét szobában élem életem
Kötél már rég a kezemben

Vissza gondolok mit tettem
Nincs ki rajtam segithetne
Mindent én tettem veled
S én gyötrödöm helyetted

Hagytam szaladni az életet
Belebuktam ebbe szerelembe
Túlélni tán érdemes lehet
A kötélt lassan kiengedem

Elkell hinnem ez kellet
S te szerelmed kiveszett
Sötétből már kiléphetek
És nem kell többé félelem

2009.VII.26. (Tina)