Szenvedély szikrája

A csókja még mindig forr ajkamon,
Édes méreg nem hagy nyugodnom,
Testem lüktet hol megfogott,
Ó, már nem találom sehol.

Félhomályban érzem újra,
Szája nyílik, s kaput kitárja,
A kín elönti minden porcikámat,
Édes méreg szívem átjárja.

Közelít a szenvedélyem forrása,
Minden mozdulatát testem kívánja,
Megáll, s vár hogy végre kiáltsak,
Áhh, szó nem jön a számra.

Szívdobogás, és gyertya lángja,
Kioltja őket a szenvedély szikrája,
Sötét, és az a testek árnya,
Minden véget ért az éjszakában.

2012.XI.21. (KisRóka)