Nem alvó alvás
HRT 498 nap
Ma aztán volt egy egészen eseménytelen nap. Inkább minden úgy ment, ahogy kellet neki. Nem éreztem azt, hogy valamit másképpen kellet volna. Ebben a gazdám jelenléte biztos segített, de alapjában is jobb kedvem volt. Bár csinálni semmit nem volt kedvem. Reggel már egy órával az ébresztő előtt keltem, és alig alig bólogattam kelésig. Azt már akkor sejtettem, hogy túl korán fog a szufla kifogyni belőlem. Beérve azonnal átvettem a pékséget ahogy szoktam amíg nincs más. Nem is volt vele problémám. Utána már kasszában voltam. Egy érdekesség. Mindig mikor ott vagyok, van mikor elfogy a türelmem. Leginkább mert az emberek nem igazán ismerik az etikettet. Aztán hirtelen jön egy kis lélegzetvétel, és csak mosolyogni tudok. Akármit is csinálnak, és azt szeretem csinálni. Jó velük foglalkozni, sőt tudni hogyan haladnak. Kezdem megismerni a történeteket. Mint idegen fotók, ki éppen szakdolgozatot ír, van aki új munkába kezd és olyan is akad aki unkájának főz. Imádom ezeket a képeket. Kicsikkel már egyre nagyobb összhangom, még nekik is, és nekem is van fülünk. Ami meglepő, hogy a tízéves korosztály néz leginkább bolondnak. Nem fér bele a világképükbe, hogy egy felnőt lehet szertelen, és bolondos. Jelentem, az lehetsz aki csak akarsz. Én mindenkit támogatok.
Munka után úgy döntöttem, hogy Mouch-ot fogok venni, kipróbáltam a Spar-t és újra a Lipóti-t. Előbbi az volt amit vártam, utóbbi most is hozta a színvonalat. Tele ettem magam, és még haza is hoztam. Közben felvettem a könyveket Jean Piaget Szimbólumképzés a gyermekkorban egy izgalmas könyvnek ígérkezik. Engem ott megvett, hogy Piaget Mérei fordította, s Binét a lektor. Ekkor nevek egy könyvön. Oké, egy tankönyvet várok izgatottan. Fura lettem.
Egy érdekes dologra is rájöttem ma. Azt eddig is tudtam, hogy nem bírom a változást. Feszült, mogorva és beforduló leszek tőle. Amit ma vettem észre, hogy ennek vannak fokozatai. Mikor hetekre-hónapokra előre tudom a változást nincs igazán problémám. Akkor is lehet szorongás bennem, de kezelhető. Egy hétnél közelebb van, akkor stresszelek, és forgatókönyveket gyártok túl agyalom a dolgot. Addig nem nyugszom míg a legjobb és a legrosszabb forgatókönyv nincs meg. Akkor vagyok bajban, ha 24 órán beül van a változás, azzal nem tudok mit kezdeni, és morgok, hogy ez nem így volt. Ennek nem így kell lennie. Ezek a fokozatok arra is igazak mennyire voltak biztosak az események. Egy bizonytalan esemény megváltozása sokkal kevésbé zavar, mint egy biztosnak mondott. Az, hogy erre rájöttem, már tudok kezdeni valami vele. Bár segítség nélkül kevésbé hiszem, a lényeg, hogy tudom az egyik legnagyobb hibám természetét. Igen, ez is a kontrollmániámhoz tartozik. Szeretem kontroll alatt tartani ami történik velem. Ami, ahogyan várható , nem sikerül, és sokszor rosszul is sül el. A jövőben talán tudok majd ezen javítani. Vajon mi lenne, ha lenne egy lányom? Csicseri-vel hogy bírnám ezt?
