Megbántott időpont

SRS -36 nap (Másfél év)

Annyira érdekes volt ez a nap. Nem volt jó, hiába jött a legjobb hír. Szó szerint minden elvitte, hogy ennek örülni tudjak. Talán felfogni sem volt időm. A napom pontosan úgy indult, ahogyan vártam. Nehezen, és tudtam, hogy nagyon sűrű lesz majd. Az, hogy végül szinte senkinek nem tudtam a nap végén elmondani a boldogságom nagyon rosszul esett. Kifejtem majd.

Reggeli készülődést nem részleteszem, kicsit megcsúszva, de beértem a bankba is. Ez már más történet. Elsőnek kicsit kekeckedtem. Kellet is, s érdekelt is, hogy miért öt nap mire megtudom megkapom a hitelt. Elfogadható választ nem kaptam. Elengedtem, és folytattam. Az igénylés végére egészen jóba lettem az ügyintézővel. Sajnos nagyon nem tudott segíteni azokban amik számomra fontosak voltak. Tipp sincs, hogy elfogadják-e, s sajnos a bankkártyán sem lehet a választott nevem. Így egyenlőre maradok OTP. Meglepett, hogy másfél óra volt. Ember azt hinné a digitális világban elég pár aláírás, a bekért papírok, és mehetsz is. Amennyit nyomtatott szegény nő, szerintem pár fával végeztünk. Arra már nem jutott idő, hogy számlát is nyissak. Rohantam a buszra.

A kórházban az első megálló a pszichológus volt, igazából csak a papírokért mentem. Elvileg elég elektronikusan is, de szeretem volna kézben is. Most van négy papírom, hogy mehet a gyógyszer. Nem is kellet sokat várom, és nem is haragudott, hogy lemondtam.
Aztán átrohantam az endokrinológiára. Itt már minden volt, csak jó nem. Egyfelől csakazértis kiváratta velem az időmet. Utána sem lett jobb. A doktornőnek fogalma nincs, hogy hogyan kéne kezelni engem. Féltem azokat aki esetleg hozzá kerülnek. Rendben, hogy konzultált a pesti egyetemi doktornővel, de kitalálták, hogy mindent elvesznek tőlem. Androcour minek, túl veszélyes, köszi amiatt nincs merevedésem. A Progeszteron felesleges, oké de attól alszom jobban és vagyok nyugodtabb, fázom kevésbé. Ezek után még, ő akart gondozni engem. Már előtte is beszéltem pár emberrel, mindenki azt javasolta, engedjem el Győrt, és menjek Pestre. Így inkább kértem utaljon be a SOTE-ra. Amit meg is tett nekem. Jobb lesz így. Igaz a kemény része csak utána jött. Volt két rezidens csaj is. Megnézték a papírjaim, de hatalmas meglepetésemre egyetlen kérdést sem kaptam. Nem hiszem sok esettel találkoznak majd. Engem nagyon érdekelt volna. Lényeg, hogy egyszer csal oda fordul hozzájuk a doktornő, és ilyet szól: "Látják, mikor felöltözik, egészen lányosan néz ki." Azt hittem üvöltök vele, de lehet meg is fojtom, hogy mást ne alázhasson meg, és ne ilyen példát mutasson. Csak akkor nem kapok papírt, így csendben figyeltem a rezidensek reakcióját. Ami egy nagy semmi volt. Ez volt a pillanat, mikor elkezdtem leírni a győri kórházat… Jobb, ha nem lesz ott semmi kapcsolatom. Sietve el is jöttem, aztán busz, és haza.

Tudtam, hogy legkisebb testvérünk érkezik, így sokat nem vártam itthon. Az azért zavart, hogy azt sem kérdezték hogy vagy. Inkább elbújtam, egyedül ettem. Mert nem vártak negyed órát, hogy velük tudjak. Szeret a családom. Mondtam már, nagyon kéne a távolság. Ezért is próbálok többet keresni, ami egyenlőre nem megy. Egy keveset pihentem, majd csörgött a telefon. Néztem a magán klinika hívott, hogy jön a műtét. Egy hónap múlva. Agyam kikapcsolt, és csak az elfelejtett kérdésekre tudtam figyelni. Aztán az egyik legrosszabb jött. Senkinek nem tudtam elmondani. Ott volt bennem ez a boldogság, és le sem tojtak. Olyan volt, mintha egy üveg választana el minket, és én lennék a kis terráriumban a házi kedvenc. Türelmesen kivártam, hogy mindenki elmenjen, hátha megkérdezik mi volt. Nem tették, annyi volt a válasz anyu részéről, hogy túl fáradt majd holnap. Már fogalmam nincs miért erőltetem ezt a családosdit. Már azt is megkérdőjelezem, hogy érdeklek valakit, vagy az ami velem történik. Összesen annyi volt, hogy a PS-em kellet volna. Kicsit felkaptam a vizet, hogy szeretném most nálam legyen. Kettő van, a másikat is ellehet vinni. Szeretnék kicsit játszani vele majd, így a hetekben biztosan nálam marad. Kikapcsolni nekem is kell. Mikor kint van, félig lustaság, féli azért mert nem akarom elvenni mástól nem hozom be. Így mikor nálam van, akkor sokáig szokott.

Azt tudom mondani, hiába kaptam meg a nagy hírt, ez a nap nem volt sem jó, sem eredményes. Viszont annyira sok dolgom lesz, semmire nem lesz időm. Már ma éreztem, újra magamra figyelek, és nem rá. El tudom engedni, mert nem lesz időm foglalkozni az érzésekkel. Remélem a barátság ezzel annyira helyre áll, hogy tudjuk találkozni, és színházba menni. Bent még sok dolgom van, ebben az egy hónapban alázatot, és kitartást kell tanulnom. A határaim viszont érzem, sajnos van amit nem tudok elérni. Van, hogy ez nem is rajtam múlik. Továbbra sem adom fel, de azért a mai visszautasítás nem esett jól. Nem baj, műtét után újra neki futunk. Mikor eléggé felépültem.