Száguldó várakozás

SRS -17 nap

Nem volt ma sem egy izgalmas nap. Délelőtt készültem, délután dolgoztam. Munka egészen jó volt, felpörögtem kicsit. Rá kell jönnöm, hogy a Hell egészen jó hatással van rám, csak nem tudom mennyire jó hosszútávon. Csak a nap vége volt jó. Kipróbálhattam, hogy Gina hogyan vezet. Kevés ember mellet érzem biztonságban magam, de mellette kifejezetten jó volt ülni. Élveztem azt a kis utat, még ha közben hülyeségeket beszéltem is. Utána egy irányba mentünk, de a Bár-nál elváltunk. Én inkább olvasni mentem, mert e-sport bárban menő Gyermeklélektan olvasni.

Uncsi, igaz: Mit érzek vagy gondolok a műtétről? Ma azon gondolkoztam legtöbbet, hogy a relatív pihenést, vagy a műtétet várom. Kicsit úgy éreztem megyek pihenni. Ez kicsit sem lesz az. Azért éreztem ezt, mert maga a műtét ténye biztos bennem. Inkább a pihenésre figyelés lesz új. Tudom, az első két hetem biztos fájdalmas lesz. Nagyon várom lássam végre a hasam a tükörben, ahogy nem lóg semmi. Viszont sok dolgom lesz. Sok dolog teljesen más lesz. Fogalmam nincs bizonyos dolgokat miképpen oldok meg. Azt tudom, a műtétet jobban várom. Az érzést szeretném végre, hogy nincs ott semmi. Két és fél éve mindig rejtve van a péniszem. A nap minden percében. Most gondoltam bele, akkor is mikor alszom. Az új helyzetben a legjobban a tisztaság lesz fontos. Nem koszos a szobám, de poros, és nagyon rendetlen. Ezt azonnal kell megtanulnom megváltozni. Vissza a témához. Várom a pihenést, de az valószínűleg csak az utolsó héten lesz valóban az, mielőtt vissza megyek. A készülődés része, viszont szinte tejesen olyan, mintha Fonyódra mennék. Ez lesz az első, hogy Odin egy éjjelnél tovább nem fog látni. Szívem szakad, kíváncsi vagyok hogyan fogjuk bírni. Nekem is kell, hogy ott legyen. Szeretem, hogy megnézi élek-e. Szeretem, bejön simiért. Egy hét a boldogságom nélkül, nehéz lesz, de talán gyorsan eltelik. Lényeg, hogy nem a pihenést várom, a műtétet. Ott lenni, s új életet élni. Bár az igazi újra kezdés még messze van. Tálán majd pár év múlva.