Sírós leltár
Mikor ma elindultam dolgozni sok mindenre gondoltam, de arra nem ami aztán lett. Sokkal hosszabb lett a műszak, lényegében tizenkét óra, amit szellemileg meg sem éreztem. Testileg keményen odavágott. Piszkosul megduzzadtam, s nem értem az okát. Sejtem még mindig a gyógyulás elején vagyok, s nem túl a kezdetén ahogy én gondoltam. A mozgásba annyira nem zavart, és nem is fáj, inkább csak kellemetlen érzés volt. Most pihenek, és holnap is szeretnék kicsit többet feküdni. A nap jó része azért nagyon az volt.
Beérve beszélgettünk, pár dolgot leszámoltunk. Én beálltam a Klau helyett párszor. Aztán a háromkor kezdődött a leltár maga. Raktár, végeztek, mi ellenőriztük. Volt mit egyszerűbb volt, volt amit nehezebb. Közben bezártuk a boltot. Aztán neki feküdtünk nagyüzemben a dolognak. Gina Hajni-val bent, én kint. Sajnos, mi kicsit gyorsabban haladtunk. Igaz, számot ellenőrizni egyszerűbb. Így azért ettünk pizzát, ültünk kicsit. Aztán hatkor Hajni-nak is menni kellet. Azt az első pillanattól tudtam, hogy nem hagyom ott Gina-t. Mivel későn mentem, nem is kellet. Viszont nyolc magasságában elszabadultunk. Volt sírva röhögés, tánclás, és csak ülve létezés. Minden szinten átmentünk, ami lehetett. Mire este tízre végeztek. Mi végül annyira jól ellenőriztünk vissza, hogy negyven százalék felett lettünk. Ami nagyon jó lett. Pedig, nagyon fárasztottunk egymást. Főleg én a Hugi-t. Továbbra is biztos vagyok, a lazulás mellett is lehet produktívnak, és hatékonynak lenni. Az hogy kettesben voltunk. Még mindig néha egy idióta értelmi szintjét tudom megütni, de azt hiszem pont ezért van, hogy én láthatom táncolni. Természetesen akkor én is elkezdem.
Jó nap volt, de a határomon ez túl van. Nem lett bajom, viszont ennyit még nem bírok. Elég lesz bőven a nyolc óra. Holnap még pihi, aztán belevágunk két hónapig a mókuskerékbe. Tényleg, a kasszázás. Elsőre fura volt. Hirtelen nem tudtam hogyan vannak a dolgok, de egészen gyorsan beleszoktam. Nem gondoltam, ennyire figyelnem kell az elején. Tudtam mi hol van, csak kicsit bizonytalan voltam. Pár nap, s ez is elmúlik. Aztán már tudom kicsit piszkálni a többieket. Várom már. Hihi!
