Hitetlen remények
HRT 530 nap
Még nem tudom mit írhatok erről a napról, mert lényegében az önsajnálat pöcegödrében üldögéltem. Az vált csak biztossá számomra, hogy egy időre most szeretnék bezárni, és a saját kis világomban lenni. Nem érzem azt, hogy most érne valamit is ha mást lépnék. Egy csomó minden miatt feszült vagyok, társaságnak sem vagyok jó, sem másnak. Igazán azt érzem, most vagy magamba fordulok, vagy ki magamból. Utóbbit inkább kihagynám, így is felértem egy hisztérikával. Előző század elején tuti bolondok házában kötök ki. Jó, tudok értelmes negyven éves lenni, nem is esne nehezemre, de nem akarok. Nem lenne semmi értelme. A hibáim nem abból adódnak szerintem, hogy gyerekes vagyok, és szeretek bolondozni.
Ha már ennyire pocsék nap volt, inkább írok a testemről. Általában akkor veszek észre változást mikor hirtelen változtatok. Ma a kezem borotváltam. Mostanában többet hagyom nőni. Ma figyeltem, hogy lehet annyira nem lett ritkább, de lassabban nő, nem egyszerre és sokkal vékonyabbak a szálak. Szerintem ez lassan az egész testemre igaz lesz. Másik a súlyom, egy ideje beálltam 72,5-73 kilóra. Ingadozom, de hetvenkettő alatt ritkán vagy egy-két napnál többet. Az érdekes a héten volt. Elértem a vörös zónát, azaz 75,2 voltam. Meglepett, hogy következő nap reggelről estére egy kilót leadtam. Lényegében egy nap alatt két kilót fogytam, három nap alatt két és felet. Ezért rossz ezt nézni, nagyon nehéz megmondani az igazságot. Az biztos, hogy hiába eszek pont eleget napokig, 71,5 alá nem megyek. Úgy sejtem ott lehet a valós súlyom, a nélkül amit ettem és ittam. Szó volt a vegetarianizmusról napokban. Már rég gondolkodtam rajta, de tudom vagy nem tudnám megoldani, vagy nagyon nehezen. Most úgy próbálkozom, hogy ahol lehet, s megoldható elhagyom a húst. Mivel a halat nem szeretem nincs vele baj. A tojás még nem állat, így megmarad. Másik oka, hogy fő fehérje forrásom. Most próbálkozom, egyenlőre teljes sikertelenséggel. A többit meglátjuk.
Zárásnak nem is tudom mit írjak, rég éreztem ennyire egyedül magam. Pontosabban öt éve volt ilyen. Azt is túl éltem, ezt is túl fogom. Csak rossz így lenni. Nekem tényleg művésznek kellet volna lennem. Míg alkotok egyedül lehetek, azán a turnékon meg ott vannak az emberek. Ahh, de szép is lenne… Csak nem vagyok G.R.R. Martin…
