Aranyló reggel

Régen láttam ilyen szépnek a reggelt. A nap épp annyira sütött, hogy ne zavarjon. A függönyön át minden aranyló volt. Egy kicsit nézegettem a fényeket, és hallgattam a madarakat. Idilli volt, nem akartam megmozdulni. Csak ott létezni a pillanatban. Jó, kicsit kényelmetlen volt. A vállam már zsibbadt, de akkor is megérte. Halk légzésed csikizte a mellem. Lassan kibújtam alólad, persze addigra kicsit megébredtél. Én is tudok kócos lenni, de te ezt már szépségesen csinálod. Arcodból kisimogattam a hajat, és egy lágy csókot adtam. Nem tetszett a dolog. Felhúztad orrod, és szúrósan néztél rám. Jelezted, így neked túl világos van. Megráztad kicsi a buksid, és visszahullot a haj, amit elsimogattam. Lemondó sóhajjal elindultam a konyhába. Kezem még végig simítottam a testeden. Halk nyögéssel jelezted, hagyjalak még pihenni. Szerencsédre a talpad még a takaró alatt volt, vagy már jól ismerttél.

Pár perc múlva értem vissza a konyhából. Kávé a kezembe, te még a takaró alatt. Nem akartam én semmit, csak élvezni a közelséged, és a napfényt. A halk hangok kevésbé engedték a takaró alól. Szabad kezem oda adtam. Elrabolt tárgyat sokáig nem kaptam vissza. Sőt még simogatást is követeltek tőlem. Lett volna macskánk biztosan féltékeny lett volna. Mire elfogyott a kávé, az orrod is kidugtad, bár ez éppen látszott. Oda hajoltam, és egy puszit adtam rá. Továbbra is csak halk hangokban kaptam választ. Itt már gyanút fogtam, hogy csak játszol velem. Mosolyogva bújtam a menedéked alá. Néztem a derengésben sziluetted, most is szépséges voltál. A sok haj alatt már láttam mosolyod. Oda fúrtam magam, és nem törődve a szálakkal megcsókoltalak. Nem igazán díjaztad, de a bosszú édes volt. A csókod, pedig finom. A böködés nem esett jól, de megérte az áldozat. Arcod két kezembe fogtam, és néztem a szemedbe. Végre meguntad, a rejtőzködést, vagy a levegőt ítélted kevésnek, de megnézted az aranyló reggelt.

Szemedben láttam, felébredtél. Hasad simogattam. Nem tudtam mire vágynál igazán. Bőröd lágy volt. Szerettem érezni. Ma valahogy többre is vágytam, de nem éreztem rajtad neked is lenne kedved. Mintha olvastál volna a gondolataimban megfordultál, kezemet a hasadon tartva. Befurakodtál a hasamhoz. Én hajadba fúrtam az arcom, és igyekeztem csikizni a nyakad. Annyira nem lehettem jó benne, mert csak a poci simit követelted. Pár perc múlva, simogatás közben halottam egyenletes légzésed. Még sokáig simogattalak. Jó volt érzeni kezem alatt. Végül fölálltam, és csendben nekiálltam a napi dolgoknak.