Napló

Róka szörnyek

SRS -20 nap

Azt tudom, mondani, hogy jó nap volt. Valahogy minden kijött, bár van, hogy nem tudok magammal mit csinálni. Azért tartogatott izgalmakat a nap. Én meg rohantam előre, élvezve, hogy közeledem a műtét felé. A többi meg majd jön majd.

Reggelek valamiért fejfájósak. Arra tippelek, hogy keveset iszok, vagy mert valami bujkál bennem. Visszafeküdtem egy kicsit. Jobban lettem, így kiolvastam a könyvem. Jó volt a Koponyák és könyvesboltok, de a Legendás látték nekem jobban tetszett. Jó, ebben nagy szerepe van Tandri-nak. Utána készülődtem, majd mentem is. Munka előtt, összeszedtem a gyermekrajzos könyvet, és az óriás rókám. Karak lett a neve. Nem teljesen vagyok elégedett vele, de azért megfelel. Mikor bevittem mindenki csak bambult. Jó, mikor hoztam haza akkor is. Munka jó volt, jól éreztem magam. Bár érzem, hogy alakulok vissza. Érzelmek még megvannak. Inkább a türelmem, és az ahogy az emberekhez állok. Nyugodtabb vagyok, ennek az az ára, hogy kevésbé jó kedvű. Kezdek újra bezárni. Olyan, mint egy hinta, ha nem jó helyen vagyok akkor nem jó a hangulatom. Sokáig az egyik oldalon voltam, s most megyek a másik felé, ami megint nem jó. Annyi jó benne, hogy már tudom hogyan kell beállítani a bogyókat. Tudom mikor vagyok jól. Munka után séta vidéki.
Beérve éppen akkor gyulladt ki egy busz. A bal konzoltól indult a tűz, és terjedt el. Félelmetes volt látni. Mindamellett nagyon gyönyörű látvány volt. Ahogy élt, és mozgott. Kereste az utat. Nem csoda, hogy élőlényhez hasonlítják. Aztán a kis szépség, egy brutális szörnyeteggé válik. Ekkor jössz rá mennyi mindet eltüntet maga körül. Sajnáltam a sofőrt, minden irata, s a táskája bent volt. A bestia pedig tovább tombolt. Törtek az ablakok, és magasba kapkodott további élelemért. Hamarosan megjöttek a tűzoltók, és eltűntették a szörnyet. Mi addigra az utasokat vadásztuk, és jöttünk haza. Az élmény nagyon meghatározó. Lenne rá lehetőségem kontrollált környezetben nagyon megnézném hogy viselkedik a tűz bizonyos helyzetekben. Nem videón, ott élőben. Nagyon más érezni, ahogy próbálja falánkságát elfojtani, s ez mennyi hőt termel. Mennyi energia szabadul el. Hihetetlen dolog, az viszont biztos lett, hogy a tűz mint félelmem erősebb lett. Majd igyekszem tenni ellene… Bár láttam, ha elindul…

Kérdés megvan: Mit érzek, vagy gondolok a műtétről? Ma megjött a nemi betegség szűrésem. Meglepett, mert a Hepatitis B antitesteim megvannak. Oltásra nem emlékszem, de lehet volt. Azt viszont kizárnám, hogy átestem rajta tudtom nélkül. Így ma ez lenne a téma. Bár nem lesz sajnos petefészkem, így teherbe sem tudok esni, a veszély valós. Jó, tegyem hozzá nem is vágyom a testiségre. Egy ideig gondolkoztam demiszexuális vagyok-e. Nem, akkor már kívánnom kéne a testiséget. Pont ellentéte van, egyre kevésbé szeretném. Maszturbálást is inkább kihagyom, nem vonz az az érzés. De elkanyarodtam, a betegségek. Annyira más lesz ez is. Ha nem csak a nemit nézem. Könnyen felfázok majd, amire eddig nem volt példa. De minden közelebb lesz a védtelen részemhez. Meg kell tanulnom kitörölni magam. Vagy csak tisztán tartani. Annyi dolgot nem tudok. Elsődleges az elején a tisztaság lesz, ebből nem engedek. Valahogy majd megoldom ne legyen sokat bármi a veszélyes rajtam, vagy a közelemben. Lehet itt lesz hálapénz? Egyébként ez a félelmem csak. Bár én nem azért csinálom, hogy lefeküdjek valakivel majd, ennek lehetőségét nem akarom elveszteni. A műtétet várom, semmivel sem kevésbé. Szeretnék már az asztalon izgulni, mert akkor már tudom biztosan meglesz. Már annyit gondolkoztam mióta vágyhatom rá. Nem tudom, de mikor olvastam, akkor 13 voltam. Akkor közel harminc éve biztos.

Leave a Reply