Nincs többé Csoki
Nem volt egy egyszerű nap ma. Bár sokat mosolyogtam, és jól éreztem magam, szomorú apropója volt, hogy Győrbe kellet mennem. Hétfőn Csoki meghalt. Akkor mikor indultam kontrollra. Emlékszem gondolkodtam rajta, hogy elmenjek a boltba. Végül a kíváncsiságom hajtott, milyen az az üzletünk. Akkor a bolt előtt találkoztam vele. Keveset beszéltünk. Mondtam neki, hogy megyek vissza végre dolgozni. Hiányzott, és jó lesz újra dolgozni. Adott egy fura pacsit, és elköszöntünk. Nem láttam rajta semmit. Mire kijöttem már nem volt ott az autó…
Aznap éjjel tudtam meg, hogy valószínűleg velem beszélt utoljára. Biztos vagyok benne, hogy ezért kellet mennem. Akkor este nagyon nehezen aludtam el. Mivel a reinkarnációban hiszek, úgy gondolom ebben az életben megtanulta amit kellet neki. Ez persze nekünk még nem sok vigasz, de tudom már több lett. Már egy másik életben tanul tovább. Hiszem, hogy szebb élete van, és jobb.
Mikor először találkoztam Csoki-val azt hittem ki akar kezdeni velem. Komolyan, már akkor is nőként kezelt. Nem is tudtam hova tenni. Aztán szép lassan megszelídített. Átkerültem a helyemre, és máris a védelmezőnk lett. Beszélgettünk, ott volt mikor kellet, s jött első szóra. Azonnal. Mikor megtudta, hogy szexuálisan zaklattak pár napig ő volt a személyes őröm. Nagyon hálás voltam neki ezért. Tőle kaptam az első csokit is, mint nő. Teljesen zavarban voltam, mert nőnapra kaptam. Most is féltve őrzött kincsem.
